Marco Frisina: A gregoriánt nem másolni kell

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának vendége volt október 3-án Marco Frisina, aki ismert zeneszerző, kórusvezető és pap egy személyben. Az olasz atya legismertebb ifjúsági találkozókon énekelt, Jesus Christ you are my life című szerzeményét a 2021-es Eucharisztikus Kongresszuson is közösen énekelhettük.

Pappá lett zeneszerző – visszakapott dallamok

Marco Frisina a hivatásáról szólva elmondta, hogy Dél-Olaszországból származó népes családjában ő volt az utolsó, a tizenegyedik gyermek. Ötéves korában elveszített édesapja sokat tett azért, hogy a zene a mindennapok része legyen odahaza. A családfő a konyhában rendszeresen gitározott vagy olasz népdalokat énekelt, miközben a gyermekei anyja főzött. Nem csoda, hogy legkisebb fia már 12 évesen zeneszerző akart lenni, sőt el is kezdett zenét írni.

A II. Vatikáni Zsinat lezárásakor, a nagy változások éveiben fiatal hitoktatóként tevékenykedett. Már akkor is nagyon vonzotta Isten szava, de ezzel párhuzamosan zeneszerző akart lenni. 1977. február 11-én, a Lourdes-i Szűzanya emléknapján megérezte, hogy a hivatását egészen új módon kell végeznie. Azon a húsvéton eldöntötte: belép a szemináriumba. És noha nem akart zenélni, ám a rektor azonnal rábízta a kórust.

Hivatásában alapvetően meghatározó volt Szent II. János Pál pápa személye, akinek megválasztásán jelen lehetett a Szent Péter téren. A szentéletű egyházfő megértette vele, hogy a zenei és a papi szolgálat egységben lehetnek az életében. „Énekeltesd meg az egész Egyházat!” – ismételte neki. Marco Frisina megfogadta a pápai iránymutatást: 27 oratóriumot írt a pápának.

A zenében van valami titokzatos

Marco Frisina a zene hatalmáról elmondta: örül, amikor visszajelzések érkeznek egy-egy ének kapcsán, ami valakinek segít elviselni a saját szenvedését, tisztázni a hivatását. Azzá kell tenni a zenét, ami a Jóisten célja vele. És ha elvisszük a céljához, csodálatos lesz, mint minden teremtmény, aki eljut a céljához, mert ezzel megvalósul Isten akarata – mutatott rá a zenész pap.

A találkozón szóba került a liturgikus zene kérdése is. A vendég dicsérte a magyar zenei nevelést, és hangsúlyozta, hogy vissza kell adni a zene méltóságát.

A gregoriánt nem másolni kell, de megtanítja, hogyan kell egyházzenét írni.

A dallamokban van valami titokzatos, hihetetlen hatalma van az ember felett – vallja a római egyházmegye kórusvezetője.

Az Oltártól Hollywoodig és vissza

Marco Frisina az Anima Christi kezdetű darabjáról elmesélte, hogy az elsőáldozós kis misekönyve függelékének egy elfelejtett szövege volt, amit nagyon szeretett. Nemcsak mesélt, hanem énekelt, érzékeltette, ahogyan mélyről fakad az érzés, a dallam, ami aztán visszatér a mélységbe.

Kedvencei közül megemlítette az Ábrahám című film zenéjét, a Totus Tuus című darabját, amely II. János Pál papszentelési évfordulójához kötődik. Számára a fontos dalok mindig kötődnek valamihez, mint a Supplices de rogamus a budapesti eucharisztikus kongresszushoz.

A közönség kérdéseire válaszolva a pap-zeneszerző elárulta, milyen barátság fűzte a 32 filmzenét készítő katolikus papot az ismert világi zeneszerzőhöz, Ennio Morriconéhoz. Amikor bibliai történetek megfilmesítéséhez kerestek zeneszerzőt, Morriconét kérték fel, de ő nem tudta azt elvállalni. A producer végül rábólintott a beszélgetés közben támadt ötletre: Marco Frisina próbálja megírni a filmzenét. Életre szóló barátság vette ekkor kezdetét. Hozzátette, hogy amikor díjat kapott a József című film zenéjéért Hollywoodban, ahol nem megszokott egy pap jelenléte, furcsán néztek rá. Megérezte, mit jelent diszkrimináltnak lenni.

A Jesus Christ nagysikerű, szívekig hatoló dal keletkezéséről Marco Frisina elmesélte: ő maga, Nápolyban volt egy kórussal, amikor egy étteremben eszébe jutott ez a dallam. Nyomban feljegyezte egy szalvétára és hazavitte. Amikor megérkezett II. János Pál pápa Tor Vergatába a római ifjúsági világtalálkozóra, az előzetes tervek szerint elénekelték ezt a dallamot. A virrasztás azonban túl hosszúnak bizonyult. A hirtelen félbeszakított virrasztás végén támadt csendben a szervezők a tévésekkel együtt rá néztek, ezért Frisina atya szólt a kórusnak, hogy énekeljék el újra a Jesus Christ you are my life-ot. A pápa erre táncolni kezdett a fiatalokkal, akik úgy énekeltek, mint akik soha nem akarnák abbahagyni. Így lett ez a dal az ifjúsági világtalálkozók himnusza.

Forrás: Magyar Kurir
Fotó: La Fede Quotidana