2022. november 13-án rendezték meg az Eucharist együttes ünnepi koncertjét a Dicsőítő Sziget Projekt keretében. Az este során mintegy száz fő vett részt a nem mindennapi zenei produkció megvalósításában. Varga László kaposvári püspök betegsége miatt üzenetet küldött a 25 éves szolgálatáért Istennek köszönetet mondó Gável testvéreknek. Közreműködött a Vác Civitas Szimfonikus Zenekar, a 4 Akkord Show kórus, a Dramatizált Biblia színművészei – Zakariás Éva, Kautzky Armand és Zámbori Soma, valamint a Bánhegyi Tünde vezette vonósnégyes. Az esemény támogatója a Petőfi Kulturális Ügynökség volt. Az alábbiakban egyik olvasónk szívet megérintő tanúságtételét osztjuk meg az eseményről.
Amikor az ember ismeretlen, messzi tájakon kalandozik, akkor a látásán és a tudatán keresztül igyekszik befogadni minden új megtapasztalást; és akarja is ezeket megőrizni, hogy majd a későbbiekben is felelevenítse magában és így újra átélje a régvolt örömöket. Való igaz, hogy a Világnak számtalan csodálatos vidéke van; és ma már lehetősége is nyílik az embernek arra, hogy ezeket biztonságban és kényelmes körülmények között megtekinthesse.
Ám, amikor a lélek kel útra és a test mozdulatlanul egyhelyben marad, akkor játszi könnyedséggel el lehet hagyni a mindennapi élettereket, akár a Föld nevű bolygót is; és láthatatlan szárnyakon olyan utakat lehet megtenni, melyek emlékei még akkor is elkísérnek és velünk is maradnak, ha esetleg némi kétségünk lenne afelől, hogy létezik az Örökkévalóság.
A zene képes arra, hogy magával vigye a lelket egy ilyen útra; bárhol és bármikor. Nekünk csak annyi feladatunk van ilyenkor, hogy behunyjuk a szemünket és elfogadjuk azt, hogy részei vagyunk a Mindenségnek.
Ha a zene és a lelki nyitottság találkozik, akkor nemcsak megnyílik előttünk a Végtelen, hanem be is fogad, keblére is ölel a Teremtés valósága; és így megértjük azt, amiről addig azt gondoltuk, hogy örök titok marad.
Amikor tegnap este ott ültem a páratlanul szép Mátyás templomban és lehunyt szemmel hallgattam a Gável testvérek (András és Gellért) negyed évszázada tartó, Istent dicsőítő szolgálatát megerősítő ünnepi koncertet; hallgattam a közreműködő filharmonikusokat, énekkarokat, a sokak által jól ismert zenészeket, a Bibliából idéző neves narrátorokat; akkor megéreztem azt, hogy a méltósággal ünneplő tömeget átölelte az Isten.
Ott volt velünk az Úr, a keblére ölelt mindenkit és megmutatta azt, hogy mennyire szereti az embert; és azt is, hogy fiát – Jézust – okkal engedte áldozatul értünk.
Ahogy a zene megtöltötte a templom hatalmas belső terét és az elhívásra nyitott lelkeket, úgy szűnt meg bennem minden kétség, amivel a világias hívságok igyekeznek nap mint nap meggyengíteni a hit erejét bennem és minden jóakaratú emberben. A mögöttem ülő hölgy tiszta szopránja tökéletessé tette a zenei és a lelki élményt; ott és akkor, őt is és mindenkit átkarolt a Végtelen.
Leitert András
Fotó: Tóth Róbert Ádám
