Dolhai Attila: A hitem nem magánügy

„Nagyon sokáig nem tudtam feloldani a szakmám és a vallásom közt húzódó kontrasztot. Jó érzés volt gyónni mondjuk egy Rómeó-szerep után” – mondta el Dolhai Attila Jászai Mari-díjas magyar színész, musicalénekes a Balatonszemesi Katolikus Találkozón, ahol a MAGnificat zenekar tagjaként lépett fel . A keresztény könnyűzene stílusában is játszó előadó szerint a hitünk segítség másoknak, ezért nem lehet magánügy.

„Hiszek abban, hogy valamiféle rendeltetéssel, hivatással születünk a Földre. A szüleink nagyon szerették volna, hogy hármunk közül valamelyikünk pap legyen, és sokáig azt hittem, nekem kell azzá válnom. Aztán a pap a ministrálásom után megnyugtatott, hogy több jó út is van, csodálatos hivatás férjnek és szülőnek lenni, így én akkor elengedtem a papi utat – mesélte a testvéreivel vallásos neveltetésben részesült énekes.

Dolhai Attila szerint rengeteget számít, ha valaki napról napra találkozik a Szentírással és arról kap tapasztalatot, hogy mi a jó irány. Hagynunk kell, hogy Isten vezessen bennünket.

„Amikor sikeres lettem a színész-énekes szakmában, nem volt egyszerű, mert nagyon előretört az egóm. Ezt megszenvedte otthon a feleségem és a gyerekeim is.

Nem vettem észre, hogy nem elég, ha anyagilag támogatom a családom, hanem otthon is kéne lenni, szólni kéne a másikhoz. Sokáig féltem nemet mondani a szakmában, de közben hívott vissza, hogy a saját családommal legyek.

Csak Istennel találunk vissza a helyes útra. Ez az, ami valódi békességet tud hozni a belsőnkbe és a kapcsolatainkba is.”

Az előadó a jelenlévőknek őszintén megvallotta, hogy sokáig nem tudta feloldani a szakmája és a vallása közt húzódó kontrasztot. Emiatt jó érzés volt számára gyónni például egy Rómeó-szerep után. Dolhai Attila rámutatott: az, hogy kit szeretünk, hogy ki az, akit társunknak választunk, döntés kérdése.

„Amikor felkértek a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus hírnökének, azt gondoltam, a Jóisten így talál meg újra. Pontosabban Ő mindig velem volt, de így váltam rá nyitottá én is újra. Azóta megpróbálok nyitott szemmel járni, meghallani Őt jobban.

Sokáig azt hittem, a hitünk magánügy, de rájöttem, hogy nem az. A hitünk segítség másoknak is.

Tudnunk kell, hogy van valaki, akire számíthatunk, akibe belekapaszkodhatunk, aki irányt mutathat az életünkben – és ez Isten.”

Fotó: MAGnificat zenekar/Facebook