A Dramatizált Biblia archaikusan modernné teszi az igei üzenetet, miközben kialakítja bennünk a lényegre figyelő belső szemünket.
2023. április 2-án, este 20:00 órakor a Dramatizált Biblia neves színészekből álló társulata Jézus Krisztus szenvedéstörténetét mutatja be művészi módon a Szent István Bazilikában. A virágvasárnapi eseményen az Eucharist együttes működik közre. Az előadás apropóján Zámbori Soma színművésszel beszélgettünk a személyes indíttatásáról, az Ige erejéről és a Dramatizált Bibliáról.
– A közösségi oldalán ez a három szó olvasható: Isten-család-haza. Mit jelent ez a hármas egység Zámbori Soma színművész életében?
– Életemben első és legfontosabb Isten. Isten után a következő helyre a családot teszem, hiszen Istentől kaptam, Istennek adom. A hazám pedig az a hely és közösség, ahol a gyökereimet kaptam. Itt születtem, és itt is akarok meghalni. Ebben az országban akarok élni, nem akarom azt elhagyni. Hazaszeretet és nacionalizmus van bennem.
– Mit tesz azért, hogy elég jó apa és férj tudjon lenni? Feleségével a Házasság Hete arcai voltak évekkel korábban.
– A parazsat folyamatosan szítani kell. A mi kapcsolatunkban is néha lángolnak, máskor parázslanak a vehemenciák. Így megy ez már huszonöt éve. Negyedszázad tapasztalata mindkettőnk számára: Istentől kapott ajándék vagyunk egymásnak. Sokat teszünk, hogy folyamatosan gazdagodjon a kapcsolatunk. Ezt erősíti a közösen végzett szolgálati területünk is.
– Miben áll ez a szolgálat?
– Házaspárok felé szolgálunk, párkapcsolati mediációt tartunk, és a házasság előtt állóknak tartunk jegyesoktatást. Mi is mentünk már át kríziseken annak ellenére, hogy egy nagy ajándékcsomaggal indulhatott a házasságunk. Óriási szerelemmel vonzódtunk egymás felé, és házasságra felkészítő tanfolyamon is részt vehettünk.
Fiatalon, lyukas gatyával találkoztunk és szövődött aztán össze az életünk.
Aztán jött az egyetem, a diplomák, a gyerekek. Jelenleg pedig azt éljük át, hogy kezd kiüresedni a fészek, röpülnek ki a nagyobb gyerekeink egymás után. Folyamatosan új helyzetek elé állunk, amelyek egy kicsit mindig átírják az életünket.
– A szinkronizálás és a színművészet mellett színész kollégáival fontosnak tartotta, hogy rögzítsék Isten szavát művészi előadásban. Mi indította arra, hogy ebbe a nem kicsi, de hiánypótló projektbe belevágjon sokadmagával?
– Az Ige átmossa az embert. Feleségemmel közösen tértünk meg. Akkor úgy döntöttem, lelkészi tanácsra, hogy János evangéliumát elolvasom sokszor, egymás után. Ez egy hónapon keresztül így ment. Semmi mást nem olvastam. Amint a végére értem, újrakezdtem. Engem akkor teljesen átmosott Isten szava. Megérthettem egy morzsácskát Istenből, és az ő megváltó Fia engesztelő áldozatából az életemre vonatkozólag.
– Isten Igéje „kétélű kard” – ezt mondja a Szentírás. Tud még ehhez a hatékony fegyverhez bármit is hozzáadni a művészi módon rögzített és előadott Dramatizált Biblia? Miben áll mégis az ereje?
– Az emberek ma keveset olvasnak. Befelé, a lelkük irányába sem figyelnek igazán. Emiatt Isten szava, ami szent és olvasni lehetne, kevésbé jut el az emberekhez. Mi ezért a szent szöveg változatlan formájában, pusztán az intonáció által igyekszünk közelebb hozni, élőbbé tenni, befogadhatóbbá tenni az Igét. Abban bízunk, hogy a „belső film”, amely a Biblia olvasása közben megjelenik, ahhoz egy kisebb segítség tudjunk lenni, a belső képeket láttatva. Azzal, hogy a szereplők külön hangokon szólalnak meg, és ha a Lélektől átitatva és ízléssel játszák el a színészek az egyes karaktereket, akkor azt feltételezzük, hogy több emberhez juthat el a Biblia isteni üzenete, amely hozzánk hasonlóan másokat is képes átmosni belülről.
Ez nem más, mint kultúrevangelizáció.
Az egész Kultúrapostol Csoport egységes szándéka ebben áll. A kultúrával, kiegészülve emelkedett zenei aláfestéssel és dicsőítő énekekkel, jó minőségben és jó ízléssel el lehet jutni olyan emberekhez is érthető módon, akik lehet hogy már ósdinak vélték a Szentírás üzenetét.
Archaikusan modernné tudjuk tenni az Ige üzenetét.
– Az Ige a mintegy hatvan színész kollégát is, akik részt vesznek a Dramatizált Biblia projektjében, átmosta, átformálta, megérintette belülről?
– Igen. Van, aki elkezd újra gyülekezetbe járni. Másikuk felhív, hogy az Igén kattogott hajnal négykor is az agya. Többen lelkiismeret furdalással fújták le a port a Bibliájukról. És sorolhatnám a csodálatos megéléseket. De ugyanígy érinti meg a középiskolás osztályok diákjait ez a „rendhagyó irodalomóra a Bibliáról”.
Isten szava hatékonyan működik, és jó ezt látni.
Volt olyan hitoktató, aki szerint utoljára még a diavetítő korszakában figyeltek tátott szájjal az általános iskolás gyerekek, és most újra ezt tapasztalta, pedig semmi mást nem csináltak, csak hallgatták a művészien felolvasott Igét.
Sokkal fantáziadúsabb ugyanis a belső, a belülről elképzelt kép. Mindebben megerősít a hitem, miszerint a hit hallásból ered.
– Nem tesznek mást, mint a művészet eszközével megragadják a természetfelettit? Lehet, hogy a művészet lényege is ebben áll?
– A művészet és a szakralitás szoros, ki merem jelenteni, elválaszthatatlan kapcsolatban vannak. Az a nem mindegy, hogy a szakralitást milyen formába öntjük, milyen nyelven tolmácsoljuk. A transzcendenst kell tudnunk lefordítani olyan nyelvre, hogy az a befogadó számára érthető legyen. A szakralitás önmagában még kevés lenne, ha nem foghatna föl belőle senki semmit. A művészet meg tud ágyazni a szakralitásnak, és fordítva, a szakralitás is jó táptalaja a művészetnek.
– 2022. november 13-án az Eucharist Classic Mátyás-templomi koncertjén működtek közre. A zene mellett nem hangzott el semmi más szöveg vagy tanúságtétel, egyedül az Ige. Más felekezetű keresztények közül számosan visszajeleztek, hogy máig meghatározó élmény lett számukra az Ige és a dicsőítő zene egymást kiegészítő produkciója. Vajon minek köszönhető ez a fogadtatás?
– Azt gondolom, használja ezeket az előadásokat az Úr. Minden ilyen esemény előtt azért imádkozom, hogy tudjak üres cserépedény lenni, képessé válni arra, hogy betöltekezzem az Ő akaratával, és hogy használjon engem.
Nem foglalkozom a hatásmechanizmussal. Ez nem dolgunk, se művészként, se örömhír-közvetítőként.
– Ezért ennyire puritán az előadások díszlete?
– Egy csicsa háttér, a jelmez vagy a díszlet teljesen elvinné a lényegről a figyelmet. A fejedben van a díszlet: csukd be a szemed és hallgasd az Igét. Én hiszek ebben. Szükség van az értelmes, kimondott emberi gondolatokra főképpen akkor, ha ezek Istentől származnak. Ha például felidézzük magunkban édesanyánk főztjét, és becsukjuk a szemünket, akkor valahogy még jobban érezzük az ízeket. Mi a fülre és a szívre játszunk. Nem a szemet akarjuk megfogni. A Dramatizált Biblia előadásai során a szem az egy belső szem, belső képalkotás.
– Van így egyáltalán esély eljutni a ma emberéhez?
– Mindenképpen. Tárgyalásban vagyunk a Színházi Olimpián történő részvételünkről, egyfajta „evangéliumi maraton” jellegű színházi előadásról. Kiléptünk az „utca emberéhez” a 2021-es eucharisztikus kongresszus városi színpadjain az Örs és a Széll Kálmán téren, és az „utca embere” szívesen befogadta az Igét. Tavaly, az első Dicsőítő Sziget Fesztiválon is felléptünk, és idén is meghívást kaptunk, hogy június 24-én este mi zárjuk a napot közösen az Eucharist csapatával. A rendhagyó irodalomórával iskolákba juthatunk el a fiatalokhoz. Nemsokára,
Virágvasárnap a Szent István Bazilikában mutatjuk be Jézus szenvedéstörténetét Fájdalmak Férfia címmel, szintén az Eucharisttal együttműködésben.
És talán az sem titok, hogy a passió bemutatása napján a Dicsőítő Sziget oldalán elindulhat a napi Dramatizált Evangélium, amely minden napra tartogat számunkra egy-egy jó hírt valamelyik evangéliumból. Tehát úgy vélem, nagyon is van esély eljutni az emberekhez. Pontosabban ezen igyekszünk dolgozni, azaz kultúrevangelizálni.
– A Mátyás-templomi koncerten a legkisebbektől a legidősebbekig voltak jelen a közönség soraiban. Az említett Fájdalmak Férfia passió április 2-i előadása kiknek szól majd?
– Neked, kedves Olvasó, aki most ezt az interjút olvasod velem. És annak, aki most eszedbe jut, hogy érdemes lenne elhívni erre az alkalomra. Illetve annak az embernek, aki majd holnap reggel fog eszedbe jutni, hogy elvidd magaddal a Szent István Bazilikába.
A kiemelt képen: Zámbori Soma színművész a Dramatizált Biblia csapatának tagjaként 2022. november 13-án, az Eucharist Classic koncerten a Mátyás-templomban. Fotó: Nehézy László