Az idén hetvenötödik születésnapját ünneplő Ferenczy Rudolf – közismert nevén Dax – az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Adalbert kitüntetés kisérem fokozatában részesül – értesült a Dicsőítő Sziget. Immár második alkalommal fordul elő olyan, hogy keresztény könnyűzenei előadó ebben a jeles egyházi elismerésben részesül.
A főegyházmegyei elismerést az ezredfordulót követően alapították, és azoknak ítélik oda, akik hozzájárultak a keresztény értékek gyarapításához.
A keresztény könnyűzenei stílusban alkotó és előadó dalszerző munkássága méltán részesült az egyházi kitüntetésben, hiszen énekei révén a kommunizmus legádázabb időszakában is megerősítette a fiatalokat a radikális Krisztus-követésben.
Az elismerés a magyar katolikus könnyűzene elfogadásának egy újabb lépcsőfoka. A keresztény könnyűzene veterán apostolának mondtak ezáltal köszönetet, kifejezve, hogy a sokszor csak „gitáros zenének” hívott stílus tökéletesen otthonra lelt az egyház szívében és a liturgiában.
A Szent Adalbert-kisérem átadására az Esztergomi Bazilikában, április 22-én, szombaton 10 óra 30 perckor kezdődő szentmise keretében kerül sor.
Ferenczy Rudolf szinte a kezdetektől a hazai keresztény könnyűzene meghatározó személyisége. Sillye Jenő magnókazettáról meghallgatott dalai impulzusként szolgáltak számára az induláskor, de hamar más, karakteres zenei nyelvet alkotott meg magának. Fiatal korában édesanyja egy zsákba varrta be fia szűkösen összespórolt gitárját, hogy ne mindig a zenével foglalkozzon. Az anyai kísérlet annak idején – hála Istennek – kudarcba fulladt.
Az esztergomi kórház műhelyvezetőjéről talán nem is sejtették annak idején, hogy az ország élvonalbeli keresztény könnyű zenészével van dolguk.
A profán, világi muzsikálásból érkező fiatalt a dorogi plébánián a pap ezzel a megszólítással fogadta: „testvérem”.
Innentől kezdve a korábban svihák, minden lében kanál gitáros Istennek kezdett dalokat írni és énekelni. Ferenczy Rudolf – közismertebb nevén Dax – számára bizonyosság, hogy Isten mentette meg az életét. Beatles, Bródy, Szörényi, Szabad Európa Rádió és a nagymarosi ifjúsági találkozók mind hatottak a művészetére.
„Játszottam lagzikon is. Megkértek, hogy ugorjak be helyettesíteni. Nagyon jó gázsit kaptunk abban az időben ezért. De az is tény, hogy meg kellett dolgozni azért a pénzért. Aki lagzizott az tudja, ez milyen erőnlétet igényel. Miután vasárnap kora reggel hazaértem, és köszöntöttem a párnáját telesíró feleségemet, lezuhanyoztam, átöltöztem, és mentem a templomba, hogy a kórussal énekeljünk a vasárnapi misén. Ez sokáig nem volt fenntartható állapot. Döntenem kellett.
Nem volt nehéz, mert tudtam, hogy Isten mit vár tőlem. Azóta Istennek énekelek.
Azt szoktam mondani, hogy ha Isten nem fogott volna meg a zenén keresztül, ma sehol sem lennék. Isten a gitárom nyakán keresztül fogott meg engem! És én csak írtam neki a dalokat, egyiket a másik után” –mondta Ferenczy Rudolf.
Mi pedig csak annyit mondhatunk az elismeréshez is csatlakozva: Köszönjük, Dax!
Fotó: Magyar Kurír
