Ha létezik ma Magyarországon olyan etalon ének, amely generációkat képes összefogni a reménység hittel és erővel teli üzenetével, az a „Föltámadt, alleluja!” című húsvéti dal. Nem véletlen, hogy Sillye Jenő éneke a rendszerváltozás utáni korszak méltán emblematikus „himnusza” maradt, amely a kommunizmus terhét önmagáról éppen csak lerázó Magyarország első pápalátogatásához is szorosan kötődik. Az azóta szentté avatott egyházfő jelenléte az összedőlt pártállami rendszerből lábadozó magyar társadalomban sokévtizedes remény beteljesülésének üzenetét hordozta.
Túlzás nélkül kijelenthető, hogy ma sincsen Magyarországnak olyan szeglete, ahol, ha elkezdenénk énekelni ezt a dalt, ne kapcsolódna be ahhoz szinte mindenki. Akárhányszor adta elő Sillye Jenő ezt az énekét – amelynek eredeti szövegét Kovács Gábor papköltő szerezte, és egy nagyobb lélegzetvételű mű, a Kristályóriás betétdala volt –, mindannyiszor hittel és erővel tette. A dal sokak számára azonban többet rejtett a benne megfogalmazott szavaknál.
A szabadság és az új és jobb élet reménye tapadt a fiatalok körében himnusszá lett énekhez. A gitáros előadó soha nem politikai és a kommunista rendszer elleni felhanggal zengte a Feltámadt Jézusról szóló megzenésített hitvallást. Őt egy dolog motiválta: hogyan tudja az egyház élő és fiatal tagjaként megélni, megvallani Istenbe vetett hitét.
„Sokan a kommunizmus idején nem Istenből próbáltak életerőt meríteni, és inkább lemondtak Krisztus követéséről. Elhagyták a hitüket, mert attól kellett tartaniuk, hogy ha az kiderül, elveszítik az állásukat, vagy nem tudják elvégezni az egyetemet, és mindenféle hátrány érheti őket – mondta Sillye Jenő.
A hazai keresztény könnyűzene veterán apostola ezzel szemben a radikális Jézus-követést választotta – kompromisszumok nélkül. Ez az attitűd sokaknak vált vonzóvá, és komolyabban kezdték el megélni a hitüket. Persze akkor is akadtak olyanok, akik ebből csak a kiállás bátorságát ragadták meg, amelyet alkalmas politikai eszköznek értékeltek a diktatúra bástyáinak gyengítésére.
„Még 1978-ban született a Föltámadt, alleluja! című dal. Gábor (Kovács Gábor papköltő – a szerk.) írta a szövegét, de csak a verssorokat, a refrént én tettem hozzá.
Ez az egyik legnépszerűbb énekem, amit nem tudok elvonatkoztatni Szent II. János Pál pápa megválasztásától. Azt éreztem, az ő pápaságának kezdete, később pedig az egész szolgálata kézzel foghatóan üzente meg a világnak: a feltámadt Jézus velünk van! Mintha a Szentatyával Jézus jött volna közénk!”
– emlékezett vissza a dalszerző énekes a Szállj, dalom című interjúkötetében.
Ugyanezt a népstadionbeli eseményt Ferenczy Rudolf Dax a mai napig szép emlékként őrzi a szívében, amikor II. János Pál pápa első budapesti látogatásakor közösen zenélhetett a Népstadionban Sillye Jenővel és Varga Attilával.
„Van egy fotó arról, ahogy Éva (Dax felesége – a szerk.) ráköti a pápa kezére a sálját, miközben a Szentatya mindenkivel kezet fog. Hatalmas élmény volt hatvanezer ember előtt gitárral megszólalni egyedül:
én kezdtem el a Hálaadó zsoltárt, aztán egy stadionnyi ember együtt énekelte” – emlékezett vissza Dax.
Varga Attilának az 1991-es pápalátogatás „Életünk Krisztus” című mottódala az első szerzeménye, és az eseményre fúzióban összeállt egyesített ifjúsági zenekarnak szintén része volt saját akkori kórusával.
„Felreppent a hír, hogy jön a pápa Magyarországra. Akkor írtam meg életem első saját dalát. Ez volt az egész magyarországi találkozó mottója. Sajnos a pápalátogatás szervezése felülről irányított volt. A fiatalok talán nagyobb figyelmet is érdemelhettek volna.
Csak nagy nehezen engedték meg például, hogy Sillye Jenő „Föltámadt, alleluja” című éneke elhangozhasson a Szentatya jelenlétében. Szent II. János Pál pápa nagyon szerette a fiatalságot. Lehet, hogy voltak, akik próbálták elszigetelni tőlünk”
– mesélte a három évtizeddel ezelőtti történéseket Varga Attila.
Mégis megtörtént a találkozás a szent szentatyával. Ugyan az előzetesen megbeszéltek szerint a fiatal zenészek nem lehettek volna lenn a küzdőtéren. Mégis az egyik atya improvizatív szervezkedésének köszönhetően a kivonulásakor sorfalat állhattak a zenészek.
Kiemelt kép: Varga Attila a népstadion színpadán. A színpad előtt Szent II. János Pál pápa (j), Pápai Lajos győri érsek (b) kíséretében.
