2023. május 27-én hálaadó szentmisét mutatnak be a Nyolc Boldogság Közösség elmúlt ötven évéért Budapesten, az Örökimádás templomban, délután 15:00 órai kezdettel, amelyre szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt. A szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, érsek celebrálja. A közösség a rászorulók segítése, az evangelizálás, a vallásközi párbeszéd, a béke és az emberi jogok előmozdítása révén végzi szolgálatát. A világ öt kontinensén jelen lévő közösség Magyarországon 1988-ban telepedett le.
A franciaországi gyökerekkel bíró közösség kezdetei a kommunista Magyarországon keresendők. A Katona István katolikus pap és lelkivezető körül elindult egyházi mozgolódás több lelkiségi mozgalom táptalaja lett. A hazai karizmatikus megújulással párhuzamosan elkezdte bontogatni a szárnyait a Júda Oroszlánja és az Álozati Bárány Közösség, amelynek tagjai radikális módon kívánták megélni az evangélium tanítását.
A kezdeti életközösségekhez egyre többen csatlakoztak. A tevékenységük végülpüspöki támogatást is élvezhetett. Balás Béla, Beton, a későbbi, jelenleg nyugalmazott kaposvári püspök, még bajóti plébánosként nagyban segítette és bátorította a francia lelkiségi mozgalom – és egyik vezetőjük, Jacques Philippe – hatására Nyolc Boldogság Közösségként meggyökeresedett kezdeményezést.
Sokan erősödtek meg a hitben és Krisztus követésében a közösség tagjainak életét és tanúságtételét látva.
Egyházi elfogadásuk és jóváhagyásuk göröngyös útjai után a Nyolc Boldogság Közösség megerősödött, és a hivatások számában is bővelkedni kezdett. Fehér és barna ruhában jártak, szabályok szerint éltek, és beléphetett közéjük családos ember is.
Ma a katolikus egyház valódi és eleven kincsei ők. Szolgálatuk révén az egész egyház lett gazdagabb. Az ifjúságért végzett áldozatos pasztorációs munka szintén a hatékony tevékenységük része.
„A közösség létrejöttét a katolikus karizmatikus megújulás ihlette, tevékenységük ajándék az egyház és a világ számára” – mondta a a közösség tagjainak Ferenc pápa. A pünkösdi tapasztalat és az eszkatologikus dimenzió kezdettől fogva meghatározó elemei voltak a közösségnek, mely a lelkiségen, a közösségi életen és az apostolkodáson keresztül nyilvánul meg. Az eszkatologikus dimenziónak köszönhetően válik láthatóvá a már közöttünk élő Isten Országa, a dicsőítés, a liturgia és az ének, valamint a testvéri élet szépsége által – fogalmaz a Vatican News.
A keresztény könnyűzene korai és mai térképén is fehér foltokat találhatnánk csak, ha elfelejtenénk azokat az énekeket és zenei munkásságot, amellyel a Nyolc Boldogság Közösség zenészei gazdagították a hazai egyházi könnyűzenei stílust.
Hollósy Péter (a közösség első pásztora), Farkas Ferenc, Illéssy István, Márton Gábor és mások zenei munkássága kitörölhetetlen öröksége a hazai keresztény könnyűzene kincsestárának.
„Az első élményem Péliföldszentkereszthez kapcsolódik. Somogysámsoni plébánosként megkeresett egy fiatalember, hogy szerzetesi hivatása van, és nem hagyományos, hanem valami új közösségbe szeretne belépni. Akkor már hallottam a Júda Oroszlánja és Áldozati Bárány Közösségről, de még nem voltam náluk. Felajánlottam neki, hogy menjünk el Péliföldszentkeresztre egy szombat esti imára. A vesperás nagyon szép volt, és a végén közbenjáró imát végeztek.
Az értem való ima közben az egyik testvér azt az üzenetet kapta, hogy nagyon rövid időn belül tanúságot kell tennem egy papnak a Szentlélekben való megújulásomról. Csak mosolyogtam magamban. Hajnal lesz, mire hazaérek Somogysámsonba, és nem hiszem, hogy ott vár rám egy pap vasárnap reggel, akinek tanúságot tehetek. Az ima végén elindultam a templom hátsó részébe, hogy a sötétben egyedül imádkozhassak. Hátul, az oszlop mögül azonban megszólalt egy hang: »Te mit keresel itt? Azonnal gyere ki a templomból« – mondta. (Balás Béla bajóti plébános volt az; a szerk.) Amikor kimentünk, csak annyit kérdezett:
»Azt mondd meg nekem, hogy mi ez itt? Idejöttek, kitárják a kezüket, dicsőítik Istent és fél Budapest kijár hozzájuk.«
Én pedig válaszuk elomndtam, hogy nem tudom, mi ez itt. Csak azt tudom, hogy én miként tapasztaltam meg a Szentlélekben való újjászületésemet papként, és azóta én is hasonló dolgokat tapasztalok a szolgálatomban – olvasható Varga László, Laci atya előaszava Farkas Ferenc a közösség egyik alapítótagja által írt könyvben (Farkas Ferenc, Tenyerembe írtalak, Marana Tha, Budapest, 2022.)
Fotó: szerzetesek.hu/Fernanda Pichon
