Gábor atya egészen kiskoromtól kezdve a PAP volt az életemben. Emlékszem a bunyókra, a Trabant felgyorsítására egy utcasaroknyi távolság alatt, később a közös szolgálatokra, ahol hazafelé nem tudtunk nem imádkozni, hogy Gábor atya el ne aludjon. Szó szerint életveszélyben voltunk mellette: az ÉLET közelében lehettünk. Jézus hangja a szívemben azt hiszem, nagyon sokáig Gábor atya … Bővebben: Gável András: Megölelhettem egy régi barátot