2023. szeptember 7-én a bemutatták a Váci Nagyboldogasszony-székesegyház felújítási állapotát a sajtó jelenlévő képviselőinek. A belső restaurálási munkálatok 2021 tavaszán indultak el. Azóta elkészült az élénk színeiben ragyogó kupolafreskó, a restaurált főoltár és a szentélyben is helyreállították az eredeti barokk architektúra-festést. A sajtóbejárást Marton Zsolt váci megyéspüspök és Dr. Varga Lajos váci segédpüspök vezette, valamint Erdei Gábor vezető restaurátor is tájékoztatott a helyreállítás módjáról és az anyaghasználatról. Franz Anton Maulbertsch a „Szentháromság diadala” című kupolafreskóját teljesen restaurálták, és az újra eredeti pompájában látható. Szintén restaurálták Maulbertsch Mária látogatása Erzsébetnél című főoltárképét. A restaurátori munkákat a Nova Restaurátor Stúdió Kft. végzi Erdei Gábor és Szűcs Hajnalka vezető restaurátorok irányításával.
A Váci Nagyboldogasszony-székesegyházon jelentősebb felújítási munkák a II. világháború alatt történtek. Utoljára Keszthelyi Ferenc püspök idején, a XX. század utolsó évtizedében zajlottak állagmegóvási munkák. Az állami, több milliárdos támogatásból megvalósuló renoválással a püspökség célja, hogy a több mint 250 éves templomot egykori szépségében tudja újra megmutatni, különös tekintettel a Váci egyházmegye közelgő, ezeréves jubileumára.
Jelenleg majdnem elkészült a templomtér teljes belső falfestésének restaurálása,
és befejezték kupolafreskók és a főoltár restaurálását, az eredeti, 18. századi állapotnak megfelelően.
Nem kell sokat várakoznunk tehát, hogy teljes szépségében tárulhasson fel az ide látogató hívek előtt egyrészt az eredeti díszítőfestés, valamint a Maulbertsch-féle egységes barokk képi koncepció a főoltárképpel és kupolafreskóval.
Erdei Gábor vezető restaurátor a helyreállítási folyamatok kihívásairól szólva elmondta: Maulbertsch alkotásának egymástól eltérő festészeti technikái miatt a restaurálás olykor csak valamilyen részlet elhagyásával valósulhatott meg. Például a kupola angyalainak egyik egy sárga színű lepedőn ül. A művész – minden bizonnyal a minél gyorsabb elkészülés érdekében – nem végig a freskófestés technikával, a nedves vakolatra vitte föl a színeket, hanem már a kiszáradt felületre dolgozott, ám egy másik eljárással és olyan anyaggal, amelyet enyvvel kellett a felületre felvinni. A két eljárás másképpen reagált az idők kihívásaira.
A helyreállítás során az eredeti művész helyett és nevében kellett volna kiegészítéseket tenni.
Világos, hogy ez viszont már nem Maulbertsh kezenyomát tükrözte volna. Emiatt az említett sárga lepel redőinek mélyebb tónusú színei a helyreállított kupolaképen hiányoznak – magyarázta a szakértő.
De ugyanígy a „felhők mögé rejtőzik” az a lanterna peremén repdeső puttó, amelynek csak a lábai látszanak. A valóság az, hogy a kupola beázása miatt az angyal felső testének odafestett részei lepattogtak a vakolattal. Emiatt nem lehet tudni, hogy a művész eredetileg hogyan fejezte volna be a ma csak lábait mutogató puttó alakját. A restaurátor viszont nem kaphat arra felhatalmazást, hogy Maulbertsh helyett és nevében odafessen valamit – világított rá Erdei Gábor. A vezető restaurátor hozzátette: az ő vezetése alatt olyan anyagokat használtak a felújítás során, amelyek
nem roncsolták és fedték el véglegesen a mélyebben található korábbi rétegeket, hanem azokat megőrizve egy későbbiekben akár langyos vízzel lemosható réteggel takarták el és javították ki a korábbi festést.
Ez különösen érvényes a templom apszisában most az eredeti, XVIII. századi rozettás díszítő falfestéssel elfedett, az oltárkép feletti képre, amelyet a templomba rendszeresen látogató hívek már minden bizonnyal megszokhattak.
Az 1944-47 között készült Kontuly Béla-kép tehát immár nem látható,
de dokumentálták, az a székesegyház megnyitását követően bemutatásra kerülhet. elfedésével. Ez a freskó mind színvilágában, mind tematikájában elütött az eredeti templomtértől. A restaurátorok tehát olyan módon fedték le, hogy a későbbiekben azt sérülésmentesen helyre lehessen állítani – ha az utókor másképp ítélné meg a kérdést.
Bizonyosan lesznek olyanok, akik számára hiányozni fog a megszokott festmény, mégis a mostanra helyreállított, a korábbi kinézettel teljesen egyező díszítőfestés olyan módon lenyűgözi a szemlélőt, amely végeredményben a természetfölötti szférák felé sodorják az emberi lelket.
A rozettás díszítő falfestés perspektívikus imitációi kimozdítanak a megszokottságunkból, hogy a mennyei üzenet befogadására készítsék elő a bensőnket. És mi más lenne a célja, hogy Isten házába betérjünk, ha nem éppen ez?
Galéria:
