„A gázai övezet jelenleg egy óriási koncentrációs tábor. A benne élő emberek – így a civilek, gyerekek, csecsemők, nők és idősek, betegek és sérültek – semerre nem tudnak menekülni. El vannak vágva a nagyvilágtól, mind a szárazföld, mind a tenger felé.
Módszeresen mészárolják az ott élőket.
A nagyvilág pedig hallgat – jobbik esetben – vagy pedig hergel és uszít, hogy még jobban oda kellene nekik pörkölni. Semmilyen módon nem vagyok hajlandó elfogadni a szombati hamász behatolást Izraelbe. Teljes mértékben elítélem. Mint ahogy elítélem azt az őrületet, amit erre válaszként a palesztin lakosság kap.
A Hamász egy terrorszervezet. De ez nem jogosítja fel a világot, hogy mindenkit, aki a környéken él, azt lemészárolja. Mindehhez meg felnőtt emberek nem hogy tapsikolnak, hanem ujjonganak, és még több gyilkolást és rombolást követelnek.
Miben vagytok mások, mint azok, akik szombaton az izraeli támadást ünnepelték?
Pont ugyanazt csináljátok: hullahegyek fölött ünnepeltek és követelitek a megtorlást és a még kegyetlenebb lépéseket. Komolyan kérdezem…
Továbbra is, minden este 21:00 órakor, egy röpke fohásszal a Teremtővel kapcsolódva a feltétel nélküli szeretetet imádkozzuk a világra.”
Csomóné Lindmayer Katalin
Fotó: pxhere
