2024. február 17-én megrendezték a Jézus veled című dicsőítés-sorozat első alkalmát az ürömi Szent György Vértanú templomban, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szentendrei Espereskerületében. A teljesen megtelt helyszínen idősebbek és fiatalok gyűltek össze, hogy megkezdjék azt a „vándor dicsőítést”, amelynek során a közösségek egymásnak adják át a stafétát, hogy Jézus köré gyűjtsék a közösségeket. „Nem magamról szeretnék beszélni, hanem Jézusról” – így kezdte előadását Gável András a kezdeményezés ürömi állomásán, ahol Isten dicsőítésének lényegéről osztotta meg személyes tapasztalatait a jelenlévőkkel. A tanúságtételekkel tűzdelt előadást követően az egybegyűltek dicsőítő szentségimádáson és szentmisén vettek részt, ahol a zenei szolgálatot Gável András és Gável Gellért az Eucharist együttesből, valamint a velük közösen zenélő gyermekeik végezték. Az alkalom végén kötetlen beszélgetésre is sor került a plébánián rendezett fogadáson. Az elhangzott előadást szerkesztett formában közöljük.
Szent Ágoston sokszor idézett kijelentésével kapcsolatban az előadó felhívta a figyelmet, hogy a teljes mondás nem pusztán az éneklés fontosságát hangsúlyozza, hanem a jól éneklést: qui bene cantat, bis orat, vagyis aki szépen, helyesen, jól énekel, az imádkozik kétszeresen. Mitől lesz helyes és jó a mi éneklésünk és istendicséretünk – tette fel a kérdést beszéde elején az Eucharist együttes énekese.
A Katolikus Egyház Katekizmusát idézve Gável András rámutatott: Istennek nincsen szüksége a mi dicséretünkre, nekünk van szükségünk arra, hogy ki tudjuk mondani a köszönet és a hála szavait annak az Istennek, aki szeretetből teremtett meg bennünket. Pedig már önmagában azért is dicsérnünk kellene Istent, ahogyan megteremtett bennünket. Semmi nincs, amit az ember önmagától képes lenne előállítani a hangszalagjaink megrezgetésén túl.
Amikor hangot adunk ki, azzal Istent kellene tudnunk dicsérni – szögezte le a dalszerző.
Az első emberpár abban a hiszemben, hogy az ember olyan lehet majd, mint Isten, engedetlenségből elkövette a bűnt, amely elszakította őket Isten szeretetétől. A szeretet ugyan nem szűnt meg, de az ember már nem tudta azt befogadni a bűn miatt. Valami elválasztotta az embert Istentől.
Szépen kifejezi ezt Ádám és Éva felöltözködése: nem érezhetik a bőrükön azt, amit szüntelenül addig kaptak, ingyen. Isten ennek ellenére megígéri a megváltót. Nem mond le az emberről. Így amikor testet ölt a második isteni személy, az Isten lesz emberré, hogy tökéletes emberi feleletet adjon az Atya szeretetére. Minden ember nevében teszi ezt.
Krisztus engedelmessége megtöri az első emberpár engedetlenségét.
Milyen kifejező, hogy Krisztust megfosztják ruháitól, mielőtt keresztre feszítenék: a megváltásnak köszönhetően újra közvetlenül eléri az embert az isteni szeretet, a bűn és semmi egyéb sem választ el Istentől – magyarázta az előadó.
Gável András beszédében a dicsőítés gyönyörű, ám értelmezendő példájaként említette a Bibliában olvasható 22. zsoltárt. Jézus is ezt az imát imádkozza a keresztfán az evangélium szerint. Vagyis fontos észrevenni, hogy Jézus nem hogy megtörhető lett volna az Atya iránti odaadásában a kereszten haldokolva, hanem még az imádságában is kifejezte a mindent adását, és dicsőítésének adott hangot.
A Fiú, miközben feláldozza az életét értünk és az Atya iránti feltétlen engedelmességéből, dicsőíti Istent.
Nekünk is ezt kell tudnunk kimondani – húzta alá az énekes. Mint fogalmazott: Istenem, nagy a te terved az életemben és az jó, mindig jó!
A dicsőítés tehát az, hogy minden helyzetben igent tudunk mondani Isten akaratára.
Nem könnyű ezt megtenni, egy kicsit bele is kell halnunk, mert egyáltalán nem biztos, hogy egyezik a mi elképzeléseinkkel – mondta.
Az előadás kiemelte, hogy a dicsőítés nem más, mint a hétköznapok igent mondása. Az bőven sokkal több, mint a zene. Ahogy elkezdjük gyakorolni az odaadásunkat Isten akaratára, annak következménye lesz, hogy megszületik majd bennünk a dal Istennek. Éppen úgy, mint Mária esetében, akinek a szívében megszületik a Magnificat gyönyörű éneke. Jézus édesanyja egy üres, kitöltetlen fehér lapot írt alá, amelyet később Isten töltött ki, ő mégis bízott és kereste Isten akaratát az életében. Mária igent mondása egyre jobban kiteljesedett az ő életében.
Jézus mindegyikünket dicsőítőnek hív, ahogyan ő maga is az, és azt kéri: kövess engem! – hívta fel a jelenlévők figyelmét Gável András. Az előadó szerint Jézus azt kéri, hogy ő mehessen előttünk, és mi pedig utána. De sok esetben úgy gondoljuk, mi egészségesek, tökéletesek vagyunk, nekünk nincs szükségünk változásra. Pedig Jézus egyértelműen fogalmaz:
nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Ő a bűnösökért jött.
Mi azonban legtöbbször késznek kiáltjuk ki magunkat, hogy ne kelljen változtatni az életünkön.
Saját, közelmúltbeli élményeire is támaszkodva a dicsőítő dalszerző kijelentette: Jézus arra vágyik, hogy minden nap töltsek vele időt. Az ő Igéjével, és engedjem, hogy szóljon hozzám, és öblögethesse a szívemet. Emiatt sokkal hálásabb lett a szívem. A dicsőítő szolgálataink is erősebbek lettek. De nem azért, mert egy-egy dal dicsőítőbb lenne a többinél, hanem amiatt, ahogyan én benne lehetek a szolgálatban. Ha a szívem gazdag, biztosan elkezd majd énekelni. Ha hálás vagy Jézusnak, dalolni fogsz – fejtette ki Gável András.
Követni Jézust azt jelenti, hogy nem mi megyünk elől, hanem a pásztor. Jézus ezért parancsolja határozott szeretettel maga mögé Péter apostolt is, amikor ő nem képes elfogadni Jézus előre megjövendölt, közelgő kereszthalálát: távozz tőlem sátán, vagyis kérlek, menj vissza azonnal mögém és továbbra is engem kövess, ne a saját fejed után menj. Tedd ugyanazt, amire a meghívásodkor kértelek: Kövess engem – érzékeltette evangéliumi példával Jézus gyakorlati követésének szükségességét a gitáros énekes.
De hogyan kövessük azt, kit nem ismerünk és akiről semmit sem tudunk?
– kérdezte az előadó, aki meg a választ is megadta a kérdésre: esztelenség lenne úgy követni valakit, hogy azt sem tudjuk, hogy az kicsoda. Ez teljesen értelmetlen lenne. Meg kell ismernünk Jézust. Kapcsolatban kell lennünk vele. Például az ő Igéjén keresztül.
Gável András a saját tapasztalatát megosztva elmesélte, hogy ő is éppen Jézus egyik evangéliumi tanácsát kezdte el tettekre váltani az életében a lelkivezetője tanácsára. Ezen keresztül Isten jelenlétét tapasztalta meg az életében. A valóságos élmények hatására megerősödött a korábban teljesen kiüresedett gimnazista hite, hálás lett a szíve, amelynek következtében megírta az első dalait Istennek.
Közeledjetek Istenhez, és ő is közeledni fog hozzátok – idézte a Szentírás szavait az előadó, amellyel arra buzdította a jelenlevőket, hogy minden nap szánjanak időt arra, hogy kapcsolatban legyenek Jézussal. Kiemelte:
előbb kell a mennyiség, aztán ezt utoléri a minőség.
És Jézus szólni fog, de lehet, hogy csak csöndben ülünk, de mindenképpen vele. Az is előfordul, hogy figyelmeztet és dorgál, hogy alakítson, máskor megdicsér és hálás, hogy hozzá megyünk. Csodálatos ez a barátság Jézussal! Ő folyamatosan a tudtunkra adja, hogy velünk van. Ez nagyon élő, bátorító kapcsolat: barátság – hangzott el az előadás során.
Istent nem látta soha senki – idézte Gável András a János evangéliumot, és feltette a kérdést a jelenlévők felé: akkor én mire is biztatlak benneteket. Persze, hogy nem látta Istent soha senki. De az evangélium így folytatja: az egyszülött Isten nyilatkoztatta ki, aki az Atya ölén van. Vagyis Jézus! És ő azt mondja nekem ma is: kövess engem, jöjj hozzám, gyere az én lábaimhoz! Halld meg az én szavam, és kérd el az Atya akaratát, ahogyan én is szüntelenül az ő vágyát keresem. Legyél olyan, mint én! Erre hív Jézus – lelkesítette a jelenlévőket az előadó.
Amikor az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus előtt leborulunk és dicsőítjük Istent, kifejezzük, hogy szükségünk van rá. Nem csak nézzük az Eucharisztiát, hanem az ő akaratából az életünkbe fogadjuk őt. „Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút csak az Atya, és az Atyát sem ismeri senki csak a Fiú és az, akinek a Fiú kinyilatkoztatja” – idézte az előadása végén Gável András, aki felszólította az egybegyűlteket, hogy
ne engedjenek a sátán kísértésének, hogy elhitesse velük, hogy ez a kapcsolat Jézussal nem lehetséges,
és hogy ő nem élő, és nem képes hozzánk szólni. Márpedig, ha nem hallgatunk Jézus szavára, követni sem fogjuk tudni őt. Pedig a Szentlélek tanít meg minket arra a bölcsességre, hogyan tudjunk mindenben igennel felelni az Atya szeretetére.
Fotó: Dicsőítő Sziget/Gavel-Drexler Gabriella
