Gável András az „A Dicsőítésvezető” című könyve az élet számos területén vizsgálja, hogyan élhetünk istendicsőítő életet, amely nem csak zenét és éneklést jelent. Az alábbiakban részletet közlünk az említett műből, amely a házasság és az abban megélhető szexuális élet, valamint Isten dicsőítésének párhuzamát fejti ki.
A testi önátadás kicsiben talán megsejtet valamit a Szentháromság Egyisten személyei közötti önátadásból. Meg kellett értenünk, hogy a vágy bennünk egymás iránt a házasság szentségében nem, hogy nem profán vagy bűnös, hanem egyenesen szent. Átemel az időfelettibe, belekóstol az örökbe, az el nem múlóba.
Sokan hitetlenül, Jézus nélkül akarják megélni a testi találkozásukat ahelyett, hogy megtapasztalnák az Úr istenségét. Emiatt képes kiüresedni a szexuális életük.
Pál apostol így figyelmezteti a lazább erkölcsű korinthusiakat: „Az Írásban ugyanis ez áll: Ketten egy testté lesznek. Aki azonban az Úrral egyesül, egy lélek vele. Kerüljétek az erkölcstelenséget! Minden bűn, amelyet az ember elkövet, a testén kívül van, de a kicsapongó a tulajdon teste ellen vét. Nem tudjátok, hogy testetek a bennetek lakó Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok? Nem tudjátok, hogy nem vagytok a magatokéi? Nagy volt a váltságdíjatok! Dicsőítsétek meg tehát Istent testetekben” (1Kor 6,17-20)!
A házasság szentségében minden vágy és a szerelem testi megélése ünnep és az Atya dicsőítése.
A Jézussal egyesült életünk a lényeg, amely a szexualitásban is dicsőítőkké tesz bennünket. Ehhez azonban mindig és mindenekelőtt igyekeznünk kell a Dicsőítésvezető jelenlétében élnünk a házasság szentségében ugyanúgy, mint az istendicsőítő élet többi kincse esetében.
Forrás: Gável András, A Dicsőítésvezető, Budapest 2025, 150. oldal
Fotó: pxhere
