Magyar Zene Házában ünnepelt a hazai vallási könnyűzene.

Győzött a szépség – a vallási könnyűzene ünnepe a Magyar Zene Házában

2023. szeptember 24-én a Magyar Zene Házában keresztény könnyűzenei találkozót szerveztek Kárpát-medencei Egyházi Könnyűzenei Ünnep címmel, a hazai és a határontúli magyar zenekarok számára. Az ünnepi eseményen megjelent és beszédet mondott Závogyán Magdolna kulturáért felelős államtitkár és Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint jelen volt Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi püspök, Varga László kaposvári püspök és Balás Béla nyugalmazott kaposvári püspök. Három veterán keresztény előadót is köszöntöttek születésnapjukhoz kapcsolódva: Sillye Jenőt, Ferenczy Rudolfot és Varga Attilát, utóbbi közülük éppen aznap lett hatvan éves. A méltatások során érdemüknek ismerték el az egyházért és az ifjúságért tett, hűséges szolgálatukat.

Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár ünnepi köszöntőjében az esemény logóját méltatva hangsúlyozta: abban benne van a gitár vagy akár a fuvola alakja, de ugyanígy megjelenik benne a magyar keresztény történelmünk múltja, jelene és jövője is. Ez mind azt a közösséget jelenti, amelyben a jelenlévők otthon lehetnek.

Sillye Jenő közismert dalának egyik sorát idézve – „a föld és az ég asztalunknál összeér” –, az államtitkár kijelentette: „erre az asztalra tettünk le mindent, amelyre a Teremtő kegyelméből képesek vagyunk. Az ember ősi igénye, hogy Istennek a legszebbet nyújtsa át. Ebből a törekvésből születik meg maga a művészet, ebben gyökerezik magyar kultúránk legjava. A templomokban, vallási közösségekben felcsendülő zene nem más, mint a teremtés dicsérete a művészet nyelvén, a lélek elszakadása a hétköznapoktól, a földi gondok hátrahagyása, a hangok csodájában megélt teljes átlényegülés” – mondta Závogyán Magdolna.

A vallásos könnyűzenéről szólva az államtitkár úgy vélte, hogy az már nem csak a fiatalokhoz köthető művészi önkifejezés. „A műfaj hazai úttörői ma már erősen középkorúak, és az ifjúságnak hirdetett gitáros miséken, istentiszteleteken egyre több az őszülő fő a padsorokban” – mutatott rá. Hozzátette: eljutottunk a kezdeti bizalmatlanságtól a csordultig telt stadionokig, és

kialakult a vallásos könnyűzene sajátosan magyar válfaja, új színt keverve a világon egyedülálló és páratlanul gazdag kulturális örökségünk palettájára.

Soltész Miklós, az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár arra biztatta a jelenlévő kórusokat és előadókat, hogy az elődökhöz példáját követve ma is vinni kell tovább a kereszténység és Krisztus üzenetének jóhírét és fel kell vállalni a jelenlegi küzdelmeket „síppal, dobbal és minden mással”. „Ha ti nem viszitek tovább, ötven év múlva nem fog titeket senki így köszönteni” – jelentette ki az államtitkár.

„A hetvenes években omlani kezdett a halál kultúrája. Werner Alajos atya, aki Rómában egyházzene szakon végzett, majd itthon börtönbe került, éppen szabadlábon volt. Üzent, hogy annyit hallott már a gitáros Jenőről, szeretné megismerni. Ketten mentünk a fiatal, akkor még fiatal zenésszel, aki hozta a gitárját is. Lojzi atya csak a kottákkal foglalkozott. Hosszú csendben vizsgálódott. Aztán taláros pontossággal tettea megjegyzéseit. Majd szólt hozzánk: »amilyen zene most kell, azt én nem tudom megírni, a Bárdos se, a Farkas se. Ezt nektek kell megalkotni. Én csak azt kérem, olyan zenét írjatok, ami harminc év múltán is zene«. Azóta eltelt a harminc év, sőt az ötven is. A börtönök másokkal vannak telve. A kisközösségek bántatlanul működnek.

Egyelőre győzött a szépség. Ezért lehetünk ma együtt”

– mutatott rá ünnepi szónoklatában Balás Béla nyugalmazott kaposvári püspök, aki jelen lehetett és bábáskodott a hazai keresztény könnyűzene bölcsőjénél.

Örömzenélésre és kerekasztal-beszélgetésekre is sor került. Felelevenítették a tavaszi pápalátogatás, valamint Szent II. János Pál pápa látogatásának keresztény könnyűzenéhez kapcsolódó emlékeket. Gável Gellért, Simon Bence és Csanády Lőrinc a magyarországi keresztény könnyűzene oktatási projektjeit mutatták be azok jelenlegi helyzetének és hatásfokának értékelésével. Felléptek a többi között a szegedi Eleven Tűz zenekar, a PZM, A Pünkösdi Zenei Misszió csapata, a Kossuth téri pápai szentmise katolikus könnyűzenészekből egyesült, azóta „Pápamobil” néven emlegetett fúzió számos meghívott zenésze, a Gyík Zenekar, és a határon túlról érkező zenei formációk.