Jászoltól az Eucharisztiáig – Szent Ferenc 800 éve állította fel az első betlehemet

Assisi Szent Ferenc 800 évvel ezelőtt Greccióban különleges módon emlékezett meg Jézus Krisztus születéséről, miközben egy betlehemi jászolt rendezett be élő állatokkal. A jászoltól indult, és eljutott az Eucharisztia ünnepléséig. Ennek az emlékezetes és ilyen formán első ízben történt ünneplésnek nyolcadik centenáriuma alkalmából minden ferences templomban a szokásos körülmények között teljes búcsút nyerhetnek a hívek 2023. december 8. és 2024. február 2. között.

Szent Ferenc diakónusként, Isten megismerésének vágyától hajtva, 1223 adventjének időszakában, Grecció egyik barlangjában megjelenítette Jézus születésének élő betlehemi helyszínét. A legenda szerint a rendalapító szemei előtt valóban megjelent Jézus kisded formájában. Ez volt az az első betlehemállítás, amely forrása és gyökere lett a mai napig tartó karácsonyi hagyománynak az egész világon.

Karácsony ünnepe a kereszténységben határozott formát csak a negyedik században kezdett ölteni. A le nem győzött napisten pogány ünnepét ekkor szorította ki az igazi világosság győzelme, Jézus Krisztus születése.

A középkorban gazdag irodalma fejlődött ki a születéstörténet megjelenítésének, amelyekben a jámbor elemek mellé sokszor egészen profán betétek is társultak. Emiatt kitiltották ezeket a templomi drámákat a templomokból.

Éppen ezért különleges IV. Honorius pápa Assisi Szent Ferencnek adott engedélye, hogy a grecciói remeteségben, egy szentmise keretében jeleníthesse meg a Megváltó születésének eseményét.

Ez nem pásztorjáték volt, sem valamiféle szent színház, hanem a karácsony teológiai üzenetének és titkának Szent Ferenc által történő megjelenítése.

A Naphimnusz szent szerzője ezzel megvallotta, hogy a jászolban fekvő kisbaba ugyanaz a Jézus, aki az Oltáriszentségben van jelen. Szent Ferenc szavait idézve az Eucharisztiáról: „mindennapi kenyér, az Úr szerelmes fia, a mi Urunk, Jézus Krisztus”.

A ferencesek alapítója számára a Karácsony és Nagypéntek összetartoznak. A Karácsony a kereszt kezdete. A Nagypéntek a megtestesülés befejezése és csúcsa. Nem véletlen a grecciói barlang freskóábrázolása: a kis Jézus nem jászolban, hanem a feltámadást jelképező szarkofágban, lényegében sírban fekszik – hasonlóan számos keleti ikonábrázoláshoz.

1223 Karácsonyának éjszakáján, Greccióban csak oltár volt és jászol, Golgota és születés: a kereszthalál és a megtestesülés emlékezete.

Assisi Szent Ferenc így vall erről az Intelmekben: „Nap nap után közénk jön alázatos külsőben; nap nap után leszáll Atyja öléből az oltárra, és a pap kezébe adja magát”.

Forrás: Rózsadombi Imádságosköny, Kapisztrán Szent János Templomigazgatóság, Budapest, 2019.