Assisi Szent Ferenc 800 évvel ezelőtt Greccióban különleges módon emlékezett meg Jézus Krisztus születéséről, miközben egy betlehemi jászolt rendezett be élő állatokkal. A jászoltól indult, és eljutott az Eucharisztia ünnepléséig. Ennek az emlékezetes és ilyen formán első ízben történt ünneplésnek nyolcadik centenáriuma alkalmából minden ferences templomban a szokásos körülmények között teljes búcsút nyerhetnek a hívek 2023. december 8. és 2024. február 2. között.
Szent Ferenc diakónusként, Isten megismerésének vágyától hajtva, 1223 adventjének időszakában, Grecció egyik barlangjában megjelenítette Jézus születésének élő betlehemi helyszínét. A legenda szerint a rendalapító szemei előtt valóban megjelent Jézus kisded formájában. Ez volt az az első betlehemállítás, amely forrása és gyökere lett a mai napig tartó karácsonyi hagyománynak az egész világon.
Karácsony ünnepe a kereszténységben határozott formát csak a negyedik században kezdett ölteni. A le nem győzött napisten pogány ünnepét ekkor szorította ki az igazi világosság győzelme, Jézus Krisztus születése.
A középkorban gazdag irodalma fejlődött ki a születéstörténet megjelenítésének, amelyekben a jámbor elemek mellé sokszor egészen profán betétek is társultak. Emiatt kitiltották ezeket a templomi drámákat a templomokból.
Éppen ezért különleges IV. Honorius pápa Assisi Szent Ferencnek adott engedélye, hogy a grecciói remeteségben, egy szentmise keretében jeleníthesse meg a Megváltó születésének eseményét.
Ez nem pásztorjáték volt, sem valamiféle szent színház, hanem a karácsony teológiai üzenetének és titkának Szent Ferenc által történő megjelenítése.
A Naphimnusz szent szerzője ezzel megvallotta, hogy a jászolban fekvő kisbaba ugyanaz a Jézus, aki az Oltáriszentségben van jelen. Szent Ferenc szavait idézve az Eucharisztiáról: „mindennapi kenyér, az Úr szerelmes fia, a mi Urunk, Jézus Krisztus”.
A ferencesek alapítója számára a Karácsony és Nagypéntek összetartoznak. A Karácsony a kereszt kezdete. A Nagypéntek a megtestesülés befejezése és csúcsa. Nem véletlen a grecciói barlang freskóábrázolása: a kis Jézus nem jászolban, hanem a feltámadást jelképező szarkofágban, lényegében sírban fekszik – hasonlóan számos keleti ikonábrázoláshoz.
1223 Karácsonyának éjszakáján, Greccióban csak oltár volt és jászol, Golgota és születés: a kereszthalál és a megtestesülés emlékezete.
Assisi Szent Ferenc így vall erről az Intelmekben: „Nap nap után közénk jön alázatos külsőben; nap nap után leszáll Atyja öléből az oltárra, és a pap kezébe adja magát”.
Forrás: Rózsadombi Imádságosköny, Kapisztrán Szent János Templomigazgatóság, Budapest, 2019.
